Vissza a főoldalra (katalógus)
A Beszámoló Fotóalbuma ITT található!Mint azt a Nothklamm-nál jeleztem, ez a hely is beletartozik a GeoDorf Gams-ba. Nekünk aznap ez volt a harmadik helyszínünk, egyben a legnehezebb és a leghosszabb is. Kb. du. 1 órára értünk oda és 4 óra felé keveredtünk ki belőle.
Mi északról érkeztünk a 25-ös úton, majd balra be kell kanyarodni a 24-es útra (Mariazell felé). Itt már nem kell sokat autózni, néhány km után balra megtaláljuk a parkolót. Itt a pénztár is és egy nagyon jó taverna, a Wasserlochschenke. Erre még visszatérünk.
A nehézséget nem a szurdok hossza adja, ami csak kb. alig 1 km, ami túrának nem sok, de ez alatt 325 m magasságkülönbséget kell leküzdeni. Ez sem tűnik soknak, azonban ez megfelel kb. 110 emeletnek, így már érthetőbb a dolog. Nagyjából 1000 lépcső található itt, a többi magasságkülönbséget ferde rámpával lehet leküzdeni.
Ha megvettük a jegyet (10 Euró/fő 2024), akkor egy stabil függőhídon kell átjutni a másik oldalra. Talán itt a legrosszabb az út minősége, pedig közel vízszintes, viszont eléggé elnagyolt a kidolgozása (finoman szólva), csúszásveszélyes, néha nagyon keskeny és nem mindenhol van korlát a folyó felé. Szerencsére talán ha 200 m hosszú. Itt kezdődik a csoda. 5 nagy vízesés van egymás felett, magasságuk alulról felfelé haladva: 22m, 26m, 28m, 39m, 37m. E fölött van maga a Wasserloch forrásbarlang (Ausztria egyik legnagyobb víztömegű forrásbarlangja). Sajnos oda már nem jutottam fel, csak a 4. vízesés tetejéig. Itt azért már éreztem, hogy talán nem kellene már tovább mennem (72 évesen) és még sok lépcső várt volna a végcélhoz. Pedig a képek alapján érdemes lett volna, de fő a biztonság. Valamint még vissza is kellett menni, ami teljesen más izmokat mozgatott meg. Összességében elégedett voltam az aznapi teljesítményemmel, még ha volt is egy kis hiányérzetem. Jöttem volna fiatalabb korban.
Ha leértünk, pont szembe találjuk magunkat a tavernával. Jó érzékkel rájöttek, hogy egy ilyen túra után a közönség igen csak megéhezik. Kihelyeztek egy nagyobb grillsütő készletet és ott jobbnál-jobb ételeket készítettek. A fő fogásuk a hatalmas főtt majd összetört krumpliba tett különféle feltét (10-25 Euró, a feltétektől függően). Itt kell megjegyeznem hogy magyar nyelvű étlap is volt. Mi egy közepes változatot ettünk meg, nagyon neki kellett gyürkőznünk hogy meg tudjuk enni (amúgy bárhol ettünk, nagyon jó volt az étel és sohasem maradtunk éhesek). Az egyik változatról készítettem egy képet is. Amúgy ahogy éppen kijöttünk a szurdokból, találkoztunk azzal az 5 fős magyar rafting csoporttal, akik ugyanabban a paraszt gazdaságban laktak, ahol mi is. Mi javasoltuk nekik ezt a helyszínt és másnap mondták, hogy nekik is nagyon bejött. Kifelé menet több raftingost is láttunk a folyón.
Nagyon szép hely, azonban ez volt az egyetlen hely a túra alatt, amit a látottak alapján nem mindenkinek lehet ajánlani. Jó lábizmok, nagyon jó kondíció kell és jó ha nincs az illetőnek tériszonya. Ezt leszámítva kiemelten ajánlott, de óvatosan.
