Ez szintén egy olyan kastély, amit egyenlőre nem érdemes meglátogatni. Maga az idejutás is eléggé nehézkes volt, mert az úton semmiféle jelzést nem találtam, hogy hol kellene lekanyarodni róla, a fák meg eléggé eltakarták. Na azért nagy nehezen meglett. Az rögtön látszott, hogy nagy élet nincs itt, mivel életnek semmi nyoma nem volt, még tiltó tábla sem, hogy magánterület és be ne merjem tenni a lábamat Ezen felbátorodva elkezdtem körbejárni a kastélyt, ekkor egy ember (szerintem olyan gondnok féle, bár ki tudja) kijött egy ajtón és megkérdezte, hogy mit csinálok itt. Arra, hogy fényképezni szeretnék, csak annyit mondott, hogy jó, többet nem is láttam. A legnagyobb meglepetés akkor ért, amikor visszamentem a kapuhoz és próbaképpen megpróbáltam kinyitni azt és sikerült. Ezen felbátorodva bementem az udvarra is és igazából ekkor lehetett látni, hogy mekkora is a kastély. Itt már némi életnek láttam a nyomát, mivel több helyen papucsok voltak letéve, de csak ennyi.
Annyit sikerült az interneten megtudnom erről a kastélyról, hogy a legöregebb része a Lőportorony (ez a képeken a legmagasabb és legsötétebb torony), a XII. századból eredeztethető. Az egyéb internetes fordítások olyan zavarosak, hogy abból semmit nem lehet kihámozni, az egyszer biztos, hogy volt Feistritz nevű tulajdonosa is.
Annyit sikerült az interneten megtudnom erről a kastélyról, hogy a legöregebb része a Lőportorony (ez a képeken a legmagasabb és legsötétebb torony), a XII. századból eredeztethető. Az egyéb internetes fordítások olyan zavarosak, hogy abból semmit nem lehet kihámozni, az egyszer biztos, hogy volt Feistritz nevű tulajdonosa is.
Vissza a főoldalra (katalógus)
Vissza a főoldalra (katalógus)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése